Mitől bűzlik a Dal? Sikernek aposztrofált rohamosan romló tendencia
Kategória: A Dal

A 2020-as Dal még el sem kezdődött, de részünkről máris véget ért, hiszen már semmi köze az Eurovízióhoz. Állásfoglalás a műsorral kapcsolatban.

Ezekben a percekben zajlik a sajtótájékoztató, ahol bejelentik, kik azok, akik a valaha nemzeti válogatóként funkcionáló műsorban versenyezhetnek. Ennek apropóján a matematika segítségével (is) megpróbáljuk prognosztizálni, milyen sikere lehet a műsornak. A sajtótájékoztatóra a korábbi évekkel ellentétben, az Eurovízióhoz köthető médiumok nem kaptak meghívást, sőt, az Ourvision még a külön kérésükre sem kapott akkreditációt. (Ellenben a szokásos leveleket még mindig kapjuk, pl. a Duna TV aktualitásairól, műsorairól.) Ezek szerint nem csak az Eurovízió került tiltólistára, hanem azok is, akik azt a műsort szeretik, követik? (Igen, kedves ESC-rajongó olvasó, Te is!)

Az alábbiakban pedig álljon itt egy összefoglaló arról, hogy mitől bűzlik a hal Dal.

Szeptemberből március

Az eddigi kiírásokban – követve az Eurovízió szabályait – nem lehetett beküldeni olyan dalt, ami szeptember 1. előtt jelent meg. Volt, akit emiatt később kizártak, volt, aki direkt emiatt tartogatta a megjelenést az őszi időszakra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két hónap zeneipari produktumból lehetett válogatni.

Azzal, hogy az új legkorábbi megjelenési dátum március 1. lett, ez az időintervallum megnégyszereződött, tehát jóval nagyobb a merítés. Így hát természetszerű, hogy megnövekedett a jelentkezők száma.

Az is értelemszerű, hogy a beígért “hatalmas nyeremény” is plusz motivációt adhat, bár a 75 millió forintos pénzjutalom a végső kiírásból kikerült. Igaz, hogy vannak olyan előadók, akiknek kizárólag hazai célközönsége van. Közülük a többségnél az a magyarázat, hogy a folklórra épít a zenéjében, őrzi a magyar hagyományokat. Országimázs szempontjából az ilyen előadókat igenis érdemes lenne megmutatni Európának és a világnak. A kisebbség, aki ideológiai okokból nem akar a nemzetközi porondra lépni, sőt, hazánkban sem szívesen zenél akárkinek, annak viszont nemhogy az Eurovízión, de semmilyen képernyőn nincs helye.

Arányok

A jelentkezők száma az utóbbi öt évben átlagosan 371,8 volt, még egyszer tehát: két hónapos zeneipari termésből.

Ha ezt a periódust megnégyszerezzük, akkor majdnem 1500 dalt (pontosan 1487,2-t) várhatnánk. Természetesen, mindig van ingadozás, de a nyári időszakra általában megugrik a megjelenő dalok száma, de még akkor is: a várhatónak kevesebb, mint a fele a jelentkezések száma A Dal 2020-ra. Sőt, az 559 beérkezett pályamű csupán a 37,6%-a ennek.

Ez a hazai zeneipar brutális véleménynyilvánítása, a silány átlagszínvonal már most garantált. (Kivételek természetesen biztosan lesznek.) Az MTVA a visszalépésre valódi indokot még nem adott, csupán annyit, hogy ez a szakmai döntés született. Ez pedig a szakma véleménye.

Kis kitérő: most akkor 2019 vagy 2020?

Tegyük fel, hogy a 2019-es Nagy Nyári Slágert benevezik A Dal 2020-ba. (Miért is ne tennék, az eleve ismert és sikeres dallal jó esélyük van A Hatalmas Nyeremény megszerzésére.)

Nem lesz fura, hogy a 2019-es év sikerdala lesz 2020-ban Az Év Magyar Dala? Most őszintén, ez totál képzavar…

A tendencia

A Dal jó pár éve kiszámítható, nem egy privát megkeresést kaptunk már 2019-ben is, hogy X vagy Y mire jut. A második kanyar után prognosztizálható volt, hogy a zsűri hogyan pontoz, sőt, sok esetben már az első kör is ugyanilyen kiszámítható. Bizonyítható, hogy a nézőknek gyakorlatilag csak az utolsó négy versenyben maradt produkciónál van tényleg szava, így a nemkívánatos indulókat (pl. Tóth Gabi, The Middletonz, Szekér Gergő) az utolsó pillanatban kirakta a zsűri. Ezzel szemben a szlogen: “a zsűri és a közönség együtt választja ki”… Arról már nem is beszélve, hogy hány rajongó költ SMS-ekre és mennyi pénzt – tök fölöslegesen.

Ez a kiszámíthatóság unalmassá tette a műsort. Ez a kiszámíthatóság eltántorított sokakat a nevezéstől. Azaz felhígult a mezőny. Azaz még unalmasabb lett a műsor.

Kik nevezhettek?

  • Olyanok, akiket még nem égettek le a korábbi évadokban.
  • Olyanok, akik magabiztosan nyújtanak minőséget.
  • Olyanok, akiket a nyeremény hajt.
  • Olyanok, akiknek nincs vesztenivalójuk: feltörekvő újoncok és a gödör alján lévők.
  • Olyanok, akiket megkértek a műsorkészítők, hogy nevezzenek – pár kacsintással kiegészítve. (Ez egyébként trend minden ilyen műsornál, alapvetően nincs is ezzel gond.)
  • Olyanok, akik fellélegeztek, hogy az Eurovízió nem szempont, hiszen annak értékrendjével (love, love, peace, peace) nem tudnak azonosulni.

És közülük ki kerül majd be? Mindezek után kit érdekel??

Várható nézettség

Hacsak nem történik csoda, akkor a romló színvonal, a kiszámíthatóság megmarad. Biztosan megugrik az első adás nézettsége a korábbi évekhez képest, hiszen sokakat fog érdekelni, hogy mi változik. Aztán szembesülnek a nézők azzal, hogy valójában semmi, így a nézettség hétről hétre apadni fog.

Tudjuk, hogy vannak, akiket érdekel a műsor. Közülük azokat, akik még emlékeznek arra, hogy A Dal azért született, hogy válogatóműsora legyen az Eurovíziónak, arra kérjük, ne élőben nézzétek a műsort, és semmiképpen se TV-n keresztül. Tudniillik ezek számítanak bele a nézettségi faktorba. Továbbá, ne szidjátok a közösségi médiában, hiszen a negatív reklám is reklám. Mi így szeretnénk tiltakozni az ellen, hogy az Eurovíziót a köztévé a kispadra küldte.

Utóbbi miatt jelen írásunk az utolsó a témában és innentől kezdve csak a (2020-as) Eurovíziós Dalfesztivállal fogunk foglalkozni. Azokat, akik bekerülnek A Dal 2020-as mezőnyébe, a legnagyobb sajnálatunkra nem fogjuk tudni nevezni egyik OGAE-versenyre sem, hiszen ilyen módon sem szeretnénk promotálni a műsort, ami a saját születését indokló rendezvénynek fordított hátat.